sziasztok! Bocsi,hogy ilyen rövid részeket írok, de majd idővel hoszabbak lesznek. Ez egy kicsit gatyi rész lett de remélem,azért tetszeni fog :)
- a megmentőd.- hangjából éreztem,hogy kedves és lágy. Csak egy valaki lehetett.
-Ro-roli? - fordultam megmentőm felé.-Ő a barátom. Az egyetlen aki ilyenkor is képes idejönni. Szegény. Ő szeret..
- Gyere. Hazaviszlek. - segített fel.
- Inkább ne. Most nem szívesen mennék haza- poroltam le magamról mindent.
-Akkor egy másik helyre megyünk. - szálltunk be a kocsijába.
Édes mandula illat volt. Az előz pocsék szagtól eltérően ez csodás volt.
- Hova viszel?
- Majd meglátod..
Ő Roli. A barátom. Az egyik.. Ő az aki jobban szeret. A másik Ricsi, ő szerintem úgy van velem,mint én vele..
Igazából egyiket sem szeretem. Csak úgy vannak.. Pl. az ilyen alkalmakra..
- Oké. És köszönöm.. Hálás vagyok. De tényleg..
- Rám mindig számíthatsz.
Annyira sajnálom. Nem így kéne vele bánnom. Ő nem ezt érdemli. Nem engem.. Nem egy ilyen embert.
Csendben ültünk az autóban. Ezen az egész napon gondolkoztam. Ez az újabb buli, ami mibe fulladt. Sokszor volt ilyen és lesz is még. Nekem ez az életem.. Ebben találtam meg magam..
- Megérkeztünk?- kérdeztem egy idő után.
- Igen. Itt vagyunk.Szállj ki.
Egy társasháznál álltunk meg.A liftből egyenest a negyedik emeleten szálltunk ki.
Idős kis társasház lehetett ez.. Mindenhol régi növények kúsztak a falon.
A 23-as ajtajú házhoz léptünk. Gyorsan kikulcsolta az ajtót és bementünk. Érdekes illat volt bennt. Talán hárs.
-Gyere beljebb.- dobta le a kulcsot az asztalra
Bólintottam.- Kié ez a ház? - követtem.
- Az egyik haveromé. Mint látod épp nincs itthon. Na tusolj le. Így nem feküdhetsz le. A fürdőben megtalálsz mindent. Törölközőt szappant, és ami kelhet.
-Rendben- mosolyogtam.
Beléptem a fürdőbe és megengedtem a vizemet. Körbenéztem. Találtam egy habfürdőt, bele is csorgattam a vízbe.
*
Túl jó hozzám ez a fiú.. Én pedig cserében semmit sem csinálok. Sőt meg is csalom. Ez így nem mehet tovább.. Véget kell érnie. Nem ezt érdemli..
Lassacskán kiszálltam a kádból és egy törülközőt csavartam magam köré. Kilépdeltem az ajtón és azt kezdtem kémlelni,hogy mit csinál. Valószínűleg észrevette..
-Gyere.Itt vannak tiszta ruhák.. - mutatott a szekrényre.
- Köszönöm - mosolyogtam rá.
Egy rövid nadrágot és egy fekete pólót adott. Végre tiszta ruha...
- Szerintem menjünk lefeküdni. Nehéz nap volt számodra a mai - lépett közelebb.
-Igen. Fordítottam el a fejemet. Az ágy felé vettem az irányt. Betakaróztam és oldalra fordultam. Egyszer csak éreztem,hogy átkarolja a derekam. Nem éreztem semmit. Mint soha.
Eljött az idő. Be kell vallanom mindent. Mióta kijöttem a fürdőből a szívem a torkomban dobogott az izgatottság miatt.Éreztem,hogy nem bírom tovább..Már párszor ki-ki akaródzott mondani, de eddig az agyam megakadályozta a másnak való fájdalmat okozást. Most nem ment.. Hallgattam a szívemre.
-Roli.- fordultam át felé.
- Igen?- nézett szemembe
- Mondanom kell valamit..
- Hát akkor rajta- mosolyodott el.
- Figyelj, ezt tudom,hogy nem szoktad meg tőlem, de most komoly leszek. Tudom,hogy laza vagyok és olyan aki köp a világra de
- Csak mondd már - vágott közbe.
- Hát.. Belevágok a közepébe. Én nem érdemellek meg téged- fakadtam ki.
- Hogy mi?
Feljebb ültem az ágyon az adódó reakció miatt.
- Igazából. Te mindig segítesz mindenben. Mindig ott vagy amikor kell.
- Ez természetes hisz..
- De én sohasem!- vágtam közbe. És.. Nem te vagy az egyetlen fiú az életemben...
- Hogy mi??- vágódott ki az ágyból.
Hátrébb húzódtam.
- Mióta?
- Mióta járunk..
- Te mit képzeltél meddig akarod ezt titokban tartani? - mondta teljesen higgadtan.
- Nemtudom.. Sokági csak nem bírta a lelki ismeretem.
- Te szívtelen vagy. És szánalmas. És egy nagy ribanc.- mondta most már idegesen. Éreztem,hogy igaza van. És jogos minden amit mondd..
- Hordd el magad innen. Nem érdekel,hogy hova mész.- tolt arébb.. Rám többé ne számíts.
A sírás szinte már fojtogatott..
- Mit állsz itt ilyen szomorú fejjel? Mit vártál,hogy majd tovább ölelgetlek?
Értettem a célzást. Sarkon fordultam megfogtam az ajtót. Egyszer még visszanéztem , s elhagytam a házat..
Leültem a legközelebbi padra. Nem tudtam hova menni. Kénytelen lettem volna haza menni..
Szia!
VálaszTörlésMiután láttam, hogy írtál a Chat-be, azonnal felnéztem, és elolvastam ezt a pár részt. Kíváncsi vagyok, hogyan hozod be ezek után a One Direction-t.
Érdekes a történeted, bár az én ízlésemnek kicsit depressziós, remélem, csak most a kezdetekben, mert amúgy az ötlet egy iylen züllött lánnyal nem rossz, sőt! Mondjuk az biztos, hogy egyik fiút sem bíznám rá azok után, hogy tudjuk, most is kettővel volt párhuzamosan :S Mindegy, kíváncsi vagyok, merre kanyarodik a szál, s hol köt ki végül. Talán nem csak én örülnék több leírásnak, hogy azért jobban megismerjük a főszereplő jellemét.
Na, ez lenne az én kis véleményem :)
Ölel, FantasyGirl
köszönöm szépen!:D hát egy kicsit furcsán fog belejönni. Nyugi! A lány észhez tér.:) Gondoltam már erre,mivel még a nevét sem tudjátok, probálok összehozni valamit :) :D
VálaszTörlés